KEP

  • Energiatakarékos működésre állnak át a közintézmények – megvalósítási szakaszba lépett a KEP rendszer fejlesztése

    by

    in

    Folyamatban van a Közintézményi Energiamenedzsment Platform (KEP) fejlesztése (DIMOP_Plusz-2.1.3-23-2023-00001), amely a közintézmények energiahatékonyságát hivatott javítani. A FEAK Zrt. és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. közös projektje egy olyan informatikai rendszert hoz létre, amely valós idejű adatgyűjtéssel és elemzéssel segíti az energiahatékonysági döntések megalapozását. A mintegy 8 milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló beruházás célja, hogy hozzájáruljon az energiapolitikai intézkedések megalapozásához, a közintézmények fenntarthatóbb és költséghatékonyabb működésre álljanak át.

    A fejlesztés 2024 februárjában indult, és azóta három jelentős mérföldkő mentén haladt előre. Az első szakasz 2024 nyarán zárult, amely során elkészült az intézmények felmérésére szolgáló módszertan és a pilothelyszínek kiválasztásának szempontrendszere. Ezzel párhuzamosan a projekten dolgozó szakemberek nemzetközi szinten is feltérképezték a bevált gyakorlatokat, szakmai egyeztetések zajlottak a közszféra kulcsszereplőivel, megkötötték a szükséges együttműködési megállapodásokat. A projektcsapat emellett feltárta a KEP működéséhez szükséges jogszabályi környezetet is.

    A második mérföldkövet 2024 végén teljesítette a projekt. Ekkor megkezdődött a pilothelyszínek kiválasztása és a velük való megállapodások előkészítése, elkészült a KEP működési modellje. A projekt hosszú távú fenntarthatósága érdekében a résztvevők jogszabály-módosítási javaslatokat is kidolgoztak.

    A harmadik szakasz 2025 júniusában zárult. Ekkorra már mindhárom fejlesztési fázishoz elkészültek a részletes rendszertervek, amelyeket folyamatos minőségbiztosítás mellett dolgoztak ki a szakértők. Létrejött az ITB műszaki ellenőri keretszerződés is, biztosítva, hogy a fejlesztés megfeleljen a szakpolitikai elvárásoknak. Eközben megkezdődött a kiválasztott pilothelyszínek felmérése, a telepítendő mérő- és szenzorrendszerek implementációs terveinek kidolgozása, az eszközök kiválasztása.


    A következő időszak fő feladata a pilotprogramok eredményein alapuló gyakorlati megvalósítás, a fejlesztési fázisok további koordinálása, a nemzetközi szakmai együttműködések megerősítése. A projekt célja egy olyan országos, egységes informatikai rendszer kialakítása, amely a közintézmények számára nemcsak valós idejű energiainformációkat biztosít, hanem az energiahatékonysági döntésekhez is megbízható alapot nyújt.