DIMOP_Plusz-2.1.3-23-2023-00001

A 2030-as és 2050-es klímasemlegességi célok elérése érdekében az állami közintézmények oldalán – az energiafogyasztási részarányukból kiindulva – évi mintegy 0,8 PJ megtakarítást szükséges elérni. A megtakarítások hatékonyabb energiamenedzsmenttel, energiahatékonysági beruházások célzott tervezésével és végrehajtásával, valamint a rugalmassági termelési kapacitások hatékonyabb értékesítésével érhetők el.

Jelenleg a közintézményi körben nem elterjedt az energiafogyasztással, termeléssel és tárolással kapcsolatos adatok automatikus gyűjtése és feldolgozása, valamint a fenntartói és szakpolitikai szinten a szereplők nem képesek adatalapú döntéseket hozni az energiahatékonysági intézkedéseik tervezése és megvalósítása során, és nem képesek a megvalósult intézkedéseket, beruházásokat adatalapon nyomon követni és értékelni. Az intézményrendszer a telepített, működő termelési kapacitásait sem képes megfelelően hasznosítani és az energiapiac számára elérhetővé tenni az adatok és a termelőkapacitás adatalapú vezérlése hiányában.

A projekt fejlesztéseként létrehozott Közintézményi Energiamenedzsment Platform (KEP) középpontjában az intézmények épület vagy telephely szintű, mérőkről és szenzorokról származó fogyasztási és termelési adatainak központi gyűjtése és elemzése, a termelő, fogyasztó és tároló eszközök vezérlése, valamint a hatékonysági intézkedések tervezése áll. A rendszer a közszolgáltatási intézmények (épületek) szintjéről érkező fogyasztási és termelési adatokat akár valós időben gyűjti és egységes struktúrában tárolja. Az adatokon adatelemzések, adatbányászati eszközökön, mesterséges intelligenciával támogatott előrejelzési és szimulációs megoldások alapulnak. Ezeken keresztül a rendszer információkkal tudja támogatni az épületek, intézmények, intézménytípusok szintjén az energiafelhasználás hatékonyabbá tételét, az energiahatékonysági beruházások tervezését, az intézmények rugalmassági kapacitásainak hatékonyabb kihasználását, a fogyasztó, termelő és tároló eszközök hatékony menedzselését, az energiapiaci szereplők információval történő ellátását, valamint – hosszabb távon – a termelő eszközök távmenedzsmentjét.

A projekt az adatok gyűjtése, elemzése és terjesztése kapcsán ugyanakkor az energetikai szakpolitika által feltárt valós problémák megoldásához is segítséget kíván nyújtani, azokhoz igazodva alakít ki informatikai megoldást, határozza meg a szükséges adatkészletet. Az adatok elemzésével beruházástervezési és -visszamérési, előrejelzési és szimulációs képességeket biztosít a fenntartói, szakpolitikai, energetikai szakpolitikai szintek számára. Ez nem jelenti azt, hogy a rendszer csak előre megfogalmazott problémákhoz képest adatokat szolgáltatni, a jelentős számú adatforrás kezelésével, vizualizálásával a jövőben megfogalmazott energiahatékonysági problémák kezeléséhez is segítséget nyújthat majd.

A projekt során a FEAK szakvéleményezési szolgáltatásokat is kialakít. Szakvéleményező szervezetként és kompetenciaközpontként támogatja a közszolgáltatásokat biztosító intézményeket, hogy egységes módszertan alapján, akkreditált eszközökkel megvalósított energiamenedzsment rendszerbevezetések történjenek a későbbi beruházásaikban a KEP képességeinek testre szabásával. Ezzel a megközelítéssel képes a központ számára a releváns adatokat integráltan és valós időben biztosítani, ugyanakkor a helyi energiahatékonysági döntésekhez is megfelelő, egységes informatikai megoldást nyújtani.

A projekt ütemezése: